Forrás: Magyar Energia Hivatal
1. A 100 %-ban önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató végezhet-e a jövőben kommunális szilárd hulladékgyűjtést is?
A víziközmű szolgáltató ezen fő tevékenység ellátását nem veszélyeztető
melléktevékenységet végezhet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi
CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv) 45. § (4) bekezdés szerint. A
törvény itt nem taxatív fesorolást ad, hanem példálózó jellegűt. A
kommunális hulladék gyűjtés, mint melléktevékenység, a víziközmű
szolgáltató megfelelő műszaki és gazdasági felkészültsége mellett
végezhető.
A melléktevékenységre vonatkozó számviteli szétválasztást alkalmazni kell (49. és 50. §)
2. Önkormányzati társulás lehet-e üzemeltető?
Önkormányzatok önkormányzati társulást csak több település területét
szolgáló, közös víziközmű rendszer esetén az ellátásért felelősök
jogainak és kötelességeinek közös gyakorlására hozhatnak létre.
Víziközmű üzemeltetést társulás nem végezhet, ezt csak Kft. vagy Zrt.
formában működő olyan gazdasági társaság végezheti, aki valamennyi
törvényi feltételnek megfelel.
3. Önkormányzati tulajdonú társaságként van-e lehetőség az önkormányzati
képviselő testület 2012. év során hozott döntése alapján díjemelésre?
Az önkormányzatok 2011. dec. 31-i hatállyal elvesztették árhatósági
szerepüket a viíziközmű szolgáltatások díjainál, ezt követően
érvénytelenné vátak az ettől későbbre szóló díjmeghatározásaik. A 2012.
január elsejét követő átmeneti időszakra a díjak lényegében az
Országgyűlés által megállapítottnak tekintendők. A szolgáltatók a 2011.
dec. 31-én alkalmazott díjaikat legfeljebb bruttó 4.2 %-kal növelten
alkalmazhatják január 1-jétől, illetve a díjváltozás mértékének a
kihirdetésétől, amit a helyben szokásos módon kell megtenni.
4. Alapdíj alkalmazása esetén hogyan kell eljárni a bruttó 4,2 %-os emelési szabálynál? Ha nem volt alapdíj, akkor 2012. január elsejétől kell-e bevezetni?
A törvény 76. § (1) a szolgáltató általi díjalkalmazás lehetőségét
szabályozza, a legfeljebb4,2 %-os emelési lehetőség minden díjelemre
külön alkalmazandó, ahol volt 2011. dec. 31-én alapdíj, akkor azt is
ennek megfelelően lehet megemelni, s átmenetileg új alapdíjat nem lehet
bevezetni.
5. Élhet-e a törvény 76. § (2) szerinti többlet díjemelés lehetőségével
bérüzemeltetési formában működő szolgáltató bérleti díjból
finanszírozott felújítás, vagy új beruházás esetén is?
A törvény ebben a bekezdésben a kivételes esetekre vonatkozó jogalkotói
szándékot fogalmazza meg. Ez a lehetőség ott alkalmazható, ahol 2012.
első félévben a szolgáltatónál jelentős kötelezettség jelenik meg egy
korábban -2011 dec. 31. előtt - létrejött víziközmű beruházásra
vonatkozó szerződés részeként. Csak pótlási fedezet vagy külső hitel
törlesztés építhető be a díjakba.A pályázati konsrukciók (pl. KEOP)
díjelemzést is előírtak, ami az emelés lehetséges mértékéhez alapot ad.
Bérüzemeléshez tartozó rendszeres beruházásokra nem alkalmazható ez a
kivételes szabály.
6. A felhasználói egyenérték számításánál hogyan kell figyelembevenni a tűzcsapokat?
A közterületeken elhelyezett, az elosztó hálózatra közvetlenül
csatlakozó tűzcsapok az elosztó hálózat részei, ezért ezeket nem lehet
beszámítani a fogyasztói egyenérték számba. Azonban azok a tűzcsapok,
amelyek egy felhasználó ingatlanán, a bekötési mérőt követő vezetékhez
csatlakoznak, a megváltott és igazolható kvóták mértékéig figyelembe
vehetők.
7. Meglévő víziközmű bővítését meg kell-e várni, vagy bővítés nélkül is
érvényes az ingatlanok bekötési kötelezettsége a műszakilag
rendelkezésre álló víziközmű rendszerre? Milyen határidő áll az ilyen
ingatlanok tulajdonosainak rendelkezésre?
A törvény 55. § is 2012. július 1-jén lép hatályba, az ettől korábban
épült, tehát ekkor meglévőnek tekintendő, és műszakilag az adott
ingatlan számára rendelkezésre álló víziközműbe történő bekötést
legkésőbb 2013. július 1-jéig kell elvégezni (lásd átmeneti
rendelkezések 83. § (3) ). A 2012. júl. 1-je utáni bővítéseknél, azok üzembe helyezése után kell számítani az egy éves határidőt.
8. Az Európal Unió támogatásával létesült új víziközművek üzemeltetőjének
működési engedély kérelmére vonatkozik-e a nemzetközi beruházás védelmi
szerződés védelme, azaz erre tekintettel a kérelem kiadható-e?
A törvény 36. § (2) bekezdése adja meg a működési engedély kiadásához
szüséges legalább 150 ezer felhasználói egyenérték követelménye alóli
kivételt.
Két feltételnek kell együttesen megfelelni. Egyrészt 2011.
dec. 31. előtt megkötött, és a kérelem benyújtásakor hatályban lévö
üzemeltetési szerződés fennállása szükséges, másrészt csakis ennek a
fenntartásával kerülhető el, hogy a működési engedély valamelyik,
Magyarország által megkötött, nemzetközi beruházás védelmi szerződés
rendelkezéseibe ne ütközzön. Ez utóbbi követelmény alatt a külföldi
magántőke védelmére vonatkozó szabályokat kell érteni, amelyek pl.
államosítás, jelentős és diszkriminatív jelegű korlátozás esetének
megelözésére szolgálnak.
A különböző nemzetközi támogatások (pl.
KEOP) értelemszerűen nem esnek ebbe a körbe, ezekre nem vonatkozhat a
minmális méretnagyság alóli felmentés. A KEOP program támogatási
szerződései belföldi szerződések, amelyeket az NFÜ a kedvezményezett
önkormányzatokkal köt meg.
9. Meddig kell elvégezni a víziközmű vagyon értékelését?
A vagyonértékelést 2015. dec. 31-ig kell elvégeztetni a törvény hatályba
lépésekor, azaz 2012. július 1-jén meglévő üzemeltetési szerződések
tekintetében.
Azonban a 2015. dec. 31. előtt megkötendő új
szerződések esetében még a szerződés aláírása előtt kell elkészíteni a
vagyonértékelést, a 2012. július 1-jei hatályba lépéskor folyamatban
lévő üzemeltetési pályázatok is ide tartoznak.
10. A Vkszt. 9. § (2) bekezdését kérjük értelmezni, hogy mikor kapja meg az állam az ellátási felelős jogait és kötelezettségeit?
Amennyiben az állam egy olyan víziközmű-rendszerben rendelkezik
tulajdoni hányaddal, amely egy település közigazgatási területén lévő
felhasználási helyeket közvetlenül ellát, akkor a tulajdoni hányadtól
függetlenül az ellátási felelős szerepét be kell töltenie.
Egy
víziközmű-rendszer lehet szigetüzemben működő, vagy azt átadási pontok
is egyértelműen körülhatárolhatnak.Például elképzelhető olyan, több
települési hálózatot is összakapcsoló távvezeték, ahol átadási pontokon
át vannak egymáshoz kapcsoltan az állami és az önkormányzati ellátási
felelősök egyes víziközmű rendszerei.
Fontos a közigazgatási
területen lévő felhasználási helyek közvetlen ellátását is vizsgálni,
mert pl. ha egy állami tulajdonú távvezeték vezet át egy településen és
arról bekötések vannak egyes ingatlanokra, akkor a település egészére
kiterjedhet az állam ellátási felelőssége.
11. A 2012. júl. 1-jei hatályba lépéskor meglévő üzemeltetési szerződéseket is meg kell küldeni jóváhagyásra?
A jelenlegi szerződések meddig maradhatnak meg, vannak-e teendők ezzel?
Csak azokat az üzemeltetési szerződéseket és szerződés-módosításokat
kell a MEH részére megküldeni, amelyek 2012. július 1-je után jöttek
létre. A legkésőbbi időpontban történt aláírást, vagy megerősítő döntést
kell figyelembe venni. Ha egy szükséges testületi határozat-hozatal
csak a fordulónap után történt meg, akkor korábbi aláírások ellenére ezt
a szerződést már be kell küldeni a Hivatalhoz jóváhagyásra.
A már
meglévő üzemeltetési szerződéseket a feleknek nem kell megszüntetniük.
Ez csak akkor szükséges, ha arra nézve a szolgáltató nem kap működési
engedélyt, vagy eleve nem is nyújt be kérelmet.
A meglévő
üzemeltetési szerződéseket csak akkor kell módosítani, ha azok a törvény
valamely előírásával ellentmondásba kerülnének.
12. Túlterhelt szennyvíztisztító telep esetén is kötelező bekötni a csatorna
hálózatba a Vkszt. 55. § kötelezésére hivatkozó tulajdonos ingatlanát,
ha műszakilag rendelkezésére áll a szennyvíz csatorna?
Hogyan lehet feloldani a teljesítő képességig tartó rendelkezésre állás és a bekötési kötelezés közötti ellentmondást?
Az adott víziközmű-rendszer teljeskörű vizsgálata alapján kell
megállapítani, hogy az ellátási területről érkező terhelés kimerítette-e
a teljesítő képesség határát. Ha erre igen a válasz, akkor
haladéktalanul kezdeményezni kell az ellátási felelősnél a Vkszt. 10. és
11. § alapján a fejlesztések elindítását. A tisztítási kapacitás
bővítéséig értelemszerűen nem lehet új bekötést végezni, az érintett
ingatlanok tulajdonosainak a bővítés üzembe helyezésekor fog elindulni
az egy éves kötelezési határidő.
A túlterhelési határkapacitás
felülvizsgálata indokolt. Először az esetleges intenzifikálási
lehetőségeket érdemes megvizsgálni szakértők, tervezők bevonásával,
esetlegesen olyan megoldás is elképzelhető, ami nem beruházási jellegű,
pl. valamilyen vegyszer, szárított baktérium kultúra, stb. adagolása.Ezt
követően a vízjogi engedélyt kiadó hatósággal, és a szakhatóságokkal le
kell folytatni a szükséges eljárásokat (pl. új hidraulikai és szerves
anyag terhelési határérték, átmeneti jelleggel egyedi kibocsátási
határérték, a fejlesztéshez elvi engedélyek kérése.
Az érintett ingatlanok tulajdonosait megfelelő módon ki kell értesíteni.
13. A törvény önálló ingatlanak nem minősülő víziközmű esetében csak a
szolgalmi jog átadását írja elő a 6-. § (2) bekezdésben. Hogyan lehet a
vagyonátadást megoldani ebben az esetben?
A víziközmű tulajdoni viszonyaiban három eset különböztethető meg:
a)
A Vkszt. 6. § (1) bekezdés szerinti eset, amikor a víziközmű dologi
szempontból maga a fődolog, ilyen pl. egy vízmű gépház, ha önálló
ingatlanként került bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba.
b) A
Vkszt. 6. § (2) bekezdés szerinti eset, amikor az állam vagy
önkormányzat tulajdonába tartozó víziközmű harmadik személy ingatlanán
halad keresztül. Ez esetben a jogosult (állam v. önkormányzat)
rendelkezési joga vízvezetési szolgalmi jog (1995 évi LVII: törvény 20.§
alapján) áll fenn az adott víziközmű felett.
c) A harmadik eset az, amikor a közmű eleve az önkormányzat vagy állam saját ingatlanán fekszik.
A
szolgalmi jog dologi erővel alapozza meg az idegen ingatlan
tulajdonosával szemban az önkormányzat vagy az állam jogait. Ezek
szelvényjogok: a vezeték használati joga és hasznosítási joga, az
ingatlanra a bejutás és munkavégzés joga, a vezeték feletti vagyoni jog.
A szolgáltató ezen vízvezetési szolgalmi jog alapján tartotta nyilván
könyveiben a vezeték értékét (tárgyi eszköz), továbbá adott esetben a
szolgalom megszerzéséért kifzetett összeget (vagyoni értékű jog). A
jogok átruházása magával vonja az annak alapján fennálló vagyoni értékek
átadását is. Az átadó könyveiből mind a tárgyi eszköz soron lévő
tételeket, mind a vagyoni érékű jogokat ki kell vezetni. (Jogi
értelenben a szolgáltatónak nem tulajdonjoga van a vezeték felett, hanem
csak az idegen ingatlan tulajdonosának tulajdonjogát korlátozó
szolgalmi jog és annak részjogai képezik a tulajdonát.)
14. A felhasználó egyenérték számításánál hogyan kell figyelembe venni a
közkifolyót, az átalánydíjas társasházi lakást, a közművesített garázst,
lakossági/ közcélú artézi kút szennyvíz csatornába vezetett
túlfolyását?
-
A Vkszt. 1. sz. melléklete a figyelembe vehető lakossági felhasználók
körét a természetes személyek ingatlanaira korlátozza, ezen belül is
kizárja a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges
felhasználásokat. A felhasználói egyenértékszám meghatározása az
alapesetnek tekinthető családi ház egy ivóvíz + egy szennyvíz bekötési
jogviszonya = 2 FEÉ (felhasználói egyenérték) számításhoz kötődik. A
jogviszony alapja írásos közüzemi szerződés vagy ennek hiányában
közüzemi szolgáltatási jogviszony, ami általában ráutaló magatartással
jött létre. Lényeges feltétel, hogy a szolgáltató szabályos vízmérés és
szerződéses jogviszony alapján bocsássa ki rendszeres időközönként a
számlákat ezekre a helyekre.
-
A fentiek alapján a közkifolyók itt
nem vehetők figyelembe, csak a helyi önkormányzattal a közkifolyók
fogyasztására megkötött szerződés szerint számlázott fogyasztás
számítható be a „B" tényezőnél.
-
A közkútról vizet innen hordó, be nem kötött ingatlanok sem vehetők figyelembe.
-
Az artézi kút mért túlfolyó vize szerinti szennyvíz-elvezetést
hasonlóan, a helyi önkormányzat részére vízmérés és szerződés alapján
kiszámlázott és befogadott éves mennyiségeknél kell beszámítani.
Elválasztó rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető be,
ezért ilyen vízmennyiség nem számítható be.
-
A vízíközmű
szolgáltató által számlázott átalánydíjas társasházi felhasználási
helyet vagy vízmérővel kell felszerelni, és mellékszolgáltatási
szerződést kötni, vagy az elszámolást a bekötési mérő szerinti
fogyasztónak kell át- ill. visszaadni (52. § (2)), azaz méretlen esetben
lakás nem számítható be.
-
A vízmérősített és szerződéses jogviszonyú garázsok beszámíthatók.
-
A vízkorlátozott, vagy szüneteltetett ingatlanokat az ideiglenesség miatt nem kell levonni a FEÉ számból.
15. A fejlesztési hozzájárulásra nem kötelezett, jellemzően intézmények FEÉ
számításánál a nonprofit társaságokat, a társszolgáltató részére átadott
víz, szennyvíz mennyiséget figyelembe lehet-e venni az 1. sz. melléklet
B tényezőjénél?
A két szolgáltató között történő víz, vagy szennyvíz átadás nem
szolgáltató és felhasználó közötti közüzemi jogviszony, ezért nem
számítható be.
A nonprofit társaságok gazdálkodó szervezetnek (PTK
685. § c)) minősülnek, ezért a hozzájárulásra kötelezetteknél, az azokra
vonatkozó részletszabályok szerint veendők figyelembe. A Vkszt. 74. §
(1) 1) szerinti kormányrendelet megjelenése a kedvezményezett kört
egyértelműsíteni fogja.
A fejlesztési hozzájárulásra nem kötelezett
felhasználásokat csoportosan is számításba lehet venni, ha egy
felhasználónak, pl. a helyi önkormányzatnak, több felhasználási helye is
van. A számítás során felhasználóként egészre kell kerekíteni, a
kerekítési szabály szerint.
Az egyes díjak egymáshoz képesti
arányának itt nincs jelentősége. A „B" komponens alá tartozó
felhasználók jelenleg kaphatják akár egyező mértékű díjon is a víziközmű
szolgáltatásokat. A „B" csoportba azokat a felhasználókat kell
beszámítani. akik sem a lakossági körbe, sem a fejlesztési
hozzájárulásra kötelezettek körébe nem tartoznak.
16. A helyi önkormányzat döntése alapján a fürdő nem fizetett
víziközmű-fejlesztési hozzájárulást. Ebben az esetben a fürdőt melyik
csoportban kell figyelembe venni a felhasználói egyenérték számításánál?
A 38/1995 (IV:5.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szabályozza a
víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetését. Valamennyi gazdálkodó
szervezet (lásd PTK 685 § c)) ebbe a körbe tartozik, a fürdő
üzemeltetője is.
Az a körülmény, hogy egy gazdálkodó szervezet
valamilyen okból idáig nem rendezte ezt a kötelezettségét, nem lehet
alapja az átsorolásnak.
17. Ha egy víziközmű szolgáltató Kft. mélyfúrású kútból származó termálvizet
ad át egy gyógy-, vagy strandfürdő részére, akkor ezt a vízmennyiséget
hogyan kell figyelembe venni FEÉ számításánál?
Az ivóvíz ellátást biztosító víziközmű hálózattól műszakilag független
fürdővíz átadás/értékesítés vállalkozási tevékenységnek minősül, és a
Vkszt. 45. § (4) alá tartozó másodlagos tevékenységnek minősül, ezért
nem vehető figyelembe a FEÉ számításánál. A fürdővíz értékesítés sem
veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a keresztfinanszírozás
tilalmára és a 49. és 50 § szerinti számviteli szétválasztás szabályaira
is felhívjuk a figyelmet. (Az önálló ipari víz ellátó hálózat hasonló
másodlagos tevékenységnek minősül.)
A víziközmű hálózatról történő, igazolható fejlesztési kvóta mértékéig a „K" tényezőnél lehet beszámítani
18. Kell-e igazolni a fejlesztési kvótákat a „K" tényezőnél, azaz a
fejlesztési hozzájárulásra kötelezetteknél, vagy elegendő a fogyasztási
átlag alapján eljárni?
A víziközmű fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a befizetők vagyoni
értékű jogokat szereztek meg egy adott szolgáltatási kapacitás igénybe
vételére. Ezt a vagyoni értékű jogot mind az üzemeltetőnek, mind a
felhasználónak nyilván kell tartania. A különböző okok miatt eltűnt,
hiányzó dokumentumokat valamilyen – megalapozott és jogszerű – módon
pótolni kell. Ennek hiányában nem lehet FEÉ - t elszámolni
Az előző év, vagy évek átlagfogyasztása szerinti elszámolást a törvény nem teszi lehetővé.
19. Társasházi távfűtő vezeték rendszert feltöltő hely beszámítható-e az FEÉ számításába?
A társasházon belül kialakított elkülönített vízhasználatra a 38/1995
sz. Korm. rendelet előírásainak megfelelő módon kialakított és
mellékszolgáltatási szerződéssel létrejött „feltöltő hely" figyelembe
vehető.
A fizető személyétől függően, társasház esetében a lakossági
tényezőnél, távfűtő gazdálkodó szervezet esetében a fejlesztési
hozzájárulásra kötelezett tényezőnél kell beszámítani.
20. Mik tartoznak a rendszerfüggetlen víziközmű elemek közé?
A víziközmű eszközei két csoportba sorolhatók: az egyik a víziközművek
csoportja, míg a másik a működtető eszközöké. A víziközműveket műszaki
és jogi jellegük alapján további két fő csoportba lehet besorolni,
víziközmű elemekre és rendszerfüggetlen víziközmű elemekre.
Az
ingatlanokkal általában alkotórészi viszonyba kerülő víziközművek azon
része, amely a rendszertől állagsérelem nélkül elválasztható, s annak
nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, továbbá a víziközmű
hálózatok között szabadon áthelyezhető, tekinthető rendszerfüggetlen
elemeknek.
A közvetlen, direkt meghatározás helyett példálózó
felsorolást ad a törvény, pl. fogyasztásmérő, irányítástechnika,
szivattyú, de ide sorolható még a nyomásszabályozó, a beépített műszer, a
közkút, a tűzcsap, stb. is.
A technikai fejlődés várhatóan sok olyan
új elemet fog előállítani ami ebbe a körbe lesz sorolható, s ezek miatt
nem kell majd a törvényt módosítani (pl. az okos mérés eszközei vagy az
intelligens hálózati elemek., stb. ).
21. Társasházak esetében, a felhasználói egyenérérték számításánál hogyan
kell figyelembe venni a használati melegvíz-mérőt ivóvíz szolgáltatásnál
és szennyvíz szolgáltatásnál?
Az 1. sz. melléklet 2.1.1. és 2.1.2. pontja szerint kell végezni a
társasházi lakások beszámítását. Egy lakás esetében 1 víz +1 szennyvíz =
2 egyenértéket lehet figyelembe venni a lakásban lévő vízmérők
darabszámától függetlenül, azaz a használati melegvíz-mérőre sem lehet
többlet értéket számolni ( "egy közműves ivóvízellátást igénybe vevő...
ekülönített felhasználót egy egységnek kell tekinteni").
Szennyvíz felhasználói egyenérték számnál is érvényes az (egy lakás = egy felhasználó) korlát.
22. Az 50 ezer felhasználói értéket el nem érő szolgáltatók meddig üzemeltehetnek változatlan formában?
A törvény a 82. § (1)-(2) és a 84.§ (1)-(2) bekezdésben biztosítja az
integrációhoz szükséges időt. Az első ütem 50 ezer felhasználói
egyenértékét (FEÉ) 2013. május 31-ig el nem érő (2012. július 1-jén
működő) szolgáltatók működési engedélyt nem kaphatnak, üzemeltetési
tevékenységüket idáig folytathatják, ha valamennyi szükséges egyéb
feltétellel rendelkeznek. Ezen társaságok víziközmű üzemeltetési
szerződéseit - közös megegyezés hiánya esetén - a 20. § (2) bekezdés
alapján legkésőbb 2013. április végén, 2013. december 31-re fel kell
mondani. Indokolt esetben közérdekű üzemeltető kijelölésére is sor
kerülhet.
A 74. § (1) 6) pontja szerinti kormányrendelet fogja
tartalmazni az engedély kérelem és kiadás részletes szabályait, ennek
megjelenése és hatályba lépése után és 2013. május 31. előtt lehet a
kérelmeket benyújtani. Optimális esetben a kormányrendeletek hatályba
lépése meg fog egyezni a 2012. július 1-jei dátummal.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy az itt megjelenő jogértelmezés szakmai
vélemény, tájékoztatásul szolgál, az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI.17) AB
határozata értelmében joghatás kiváltására nem alkalmas, kötelező
erővel nem rendelkezik.
iWiW
Facebook
Google Reader
Startlap
Twitter