Leányfalui Vízbázis Általános előírások

A vízbázis védőidomának, védőövezeteinek kijelölésével érintett ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségei:

1. A védőterület kijelöléséről szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje.
2. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója vízügyi hatóságnak a védőterület kijelöléséről és fenntartásáról rendelkező határozata alapján köteles tűrni, hogy Üzemeltető képviselői vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja.
3. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan teljes területén a keletkező és tárolt felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagokat zárt rendszerben kell gyűjteni, és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni.
4. A védőterületen belül új, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló rendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik.
5. A védőterületen belül meglévő, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezetvédelmi felülvizsgálat alá, akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat.
6. A vízbázis védőterület egészére vonatkozóan a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet előírásait. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön.
7. Ha a védőterület kialakításakor, vagy ellenőrzésekor megállapítható, hogy a már meglévő létesítmények, illetve folytatott tevékenységek nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben károsodott, károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges későbbi károsodás elkerülése érdekében ellenőrző rendszert kell kialakítani.
8. Az előző pontban meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója, illetve a tevékenység végzője a létesítmény üzemeltetésének átalakításával, vagy megszüntetésével, illetve a tevékenység felhagyásával köteles a további károsítást megakadályozni.
9. Tisztítatlan és tisztított szennyvíz szikkasztása a védőövezetek területén tilos, a meglévő emésztőgödröket lehetőség szerint fel kell számolni.
10. Mezőgazdasági és egyéb tevékenységek (pl.: növénytermesztés, állattartás) – a vízbázison felhasználható kemikáliákra és a szerves trágya felhasználásra is kiterjedő – korlátozások, illetve rendszeres ellenőrzések mellett folytathatók a felszíni és felszín alatti vizek további károsodásának megakadályozása érdekében.
11. A felszín alatti vizet károsító üzemanyagokat megfelelő (hatóság által engedélyezett) tartályokban, rendszeres ellenőrzés mellett lehet tárolni; a hatóság által engedélyezett szállító csővezetéket rendszeresen kell ellenőrizni, csőtörés esetére leállító automatikával ellátni.
12. A külső és hidrogeológiai védőövezetek területén szervestrágyázás, műtrágyázás, valamint növényvédőszerek használata környezeti hatásvizsgálat, illetve annak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően hatósági engedély alapján végezhető.
13. Hígtrágya- és trágyalé leürítése a teljes védőterületen tilos, ezen anyagok tárolását vízzáró létesítményben, oly módon kell megoldani, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen.
14. A vízmű létesítmények egyedi szennyvíztározóinak megfelelő időközönkénti ürítését, vízzárósági ellenőrzését arra feljogosított szakcéggel kell végeztetni.
15. A védőövezetek által érintett beépített, vagy beépítésre szánt területeken épületek csatornázás nélkül nem építhetők. A csatornázott területeken kötelező a meglévő ingatlanok csatornahálózatra történő rákötése. A csatornahálózat állapotát rendszeresen felül kell vizsgálni, karbantartását el kell végezni.
16. Az ingatlanok területén nagy mennyiségű felszín alatti vizeket veszélyeztető anyag (pl.: gépjármű roncsok) felhalmozása, tárolása tilos.
17. A védett Duna-parton tilos bármiféle, a kavicsteraszt megbontó tevékenység.
18. A védett Duna-parton – a termelőkutak üzemeltetését, karbantartását leszámítva – tilos a járműhasználat, illetve egyéb a kitermelendő vízre potenciális veszélyt jelentő, szennyező tevékenység végzése.
19. A védőterületekkel érintett ingatlanokon található kutakba csapadékvíz vagy szennyvíz bevezetése nem megengedett.
20. A vízbázis külső védőövezetén új területek mezőgazdasági művelésbe bevonása tilos.