Dunakeszi vízbázis környezeti állapot

A Dunakeszi vízbázis környezeti állapota

A Dunakeszi Vízbázis Dunával párhuzamosan elhelyezkedő termelőkútjai a felső pleisztocén-holocén korú alluviális kavics, homokos kavics, kavicsos homok rétegeiből nyerik vizüket. A kutak utánpótlódása több mint 50 %-ban a Duna felől történik, ezért a hasznosított vízkészlet típusa szerint partiszűrésű. A folyó vízállásától függően változik a háttér, azaz a város felől érkező talajvízutánpótlódás aránya.

A vízbázis utánpótlódási területének jelentős részét foglalja el Dunakeszi település belterülete, ezért a kijelölt védőterületek legnagyobb hányada lakott terület (50,2 %). Emellett a szántók (22,9 %) és legelők (8 %) aránya jelentős. Erdők csak kis foltokban jelennek meg a területen, összefüggően csupán a Duna-parti vékony sávban találhatók (7,1 %). Az ipari területek hányada alárendelt (5,4 %), a legjelentősebb a Dunakeszi Járműjavító Kft. vasúti személyszállító járművek javításával foglalkozó telephelye. Az utánpótlódási terület maradék 6,4 %-át a Duna, utak és roncsolt területek teszik ki.

A környezeti állapotot veszélyeztető tényleges és potenciális szennyezőforrások közül jelentős a korábban nem teljes körű csatornázottság utóhatása (magas nitráttartalom), bár mára csaknem teljes a csatornahálózat kiépítettsége Dunakeszin. Diffúz szennyezőforrásként jellemezhető a város belterületének nyugati peremén található un. „vizes kertek” elnevezésű zártkertek térsége és a távolabbi mezőgazdasági művelés alatt álló területek is. Lehetséges veszélyforrást jelenthet a vízbázis vízminőségére a Dunán, közlekedési útvonalakon, valamint ipari-, szolgáltató létesítményeknél esetlegesen bekövetkező havária esemény, illetve nem megfelelő üzemeltetés hatása.

A település felől az ivóvízkutak felé áramló talajvíz minőségi állapotát monitoring rendszer üzemeltetésével rendszeresen ellenőrzi a szolgáltató.