Dunakeszi vízbázis - Környezeti állapot

Dunakeszi Vízbázis Dunával párhuzamosan elhelyezkedő termelőkútjai a felső pleisztocén-holocén korú alluviális kavics, homokos kavics, kavicsos homok rétegeiből nyerik vizüket. A hasznosított vízkészlet típusa szerint partiszűrésű. A Duna folyó vízállásától függően változik a háttér, azaz a város felől érkező talajvízutánpótlódás aránya.

A Dunakeszi vízbázis utánpótlási területének legnagyobb hányadát lakott terület, Dunakeszi település foglalja el (64,7 %). A vízműterület is a város közigazgatási területéhez tartozik. A település az 5 éves utánpótlási területet majdnem teljes mértékben lefedi, az 50 éves utánpótlási területnek pedig a nyugati részét foglalja el.

Emellett a szántók (13,1 %) és legelők (8,3 %) jelentősek. Dunakeszitől keletre nagy kiterjedésű szántó és rét/legelő területek találhatók, szintén rét foglalja el a termelőkút és Dunakeszi település közötti területet. Az állattartás illetve állattenyésztés nem jellemző. A védőterület 3,7 %-át foglalja el a Dunakeszi Járműjavító Kft. vasúti személyszállító járművek javításával foglalkozó telephelye (ipari terület), amelynek déli része érinti a védőterületet. Ezen kívül más számottevő ipari tevékenység nem található a területen. Erdő (2,5 %) összefüggően csupán a Duna-parti vékony sávban található. Az utánpótlási terület 7,5 %-át teszi ki a Duna.

3. ábra - Dunakeszi vízbázis védőterületre jellemző területhasználatok százalékos megoszlása

A környezeti állapotot veszélyeztető tényleges és potenciális szennyezőforrások közül jelentős a korábban nem teljes körű csatornázottság utóhatása (nitráttartalom), bár mára csaknem teljes a csatornahálózat kiépítettsége Dunakeszin. Diffúz szennyezőforrásként jellemezhető a város belterületének nyugati peremén található un. „vizes kertek” elnevezésű zártkertek térsége és a távolabbi mezőgazdasági művelés alatt álló területek is. Lehetséges veszélyforrást jelenthet a vízbázis vízminőségére a Dunán, közlekedési útvonalakon, valamint ipari-, szolgáltató létesítményeknél esetlegesen bekövetkező havária esemény, illetve nem megfelelő üzemeltetés hatása.

A település felől az ivóvízkutak felé áramló talajvíz minőségi állapotát monitoring rendszer üzemeltetésével rendszeresen ellenőrzi a szolgáltató.